MEZEI ÉLŐHELY MOZAIK-KOMPLEXEK GERINCES ÁLLATVILÁGÁNAK VIZSGÁLATA

 

Témavezető: Prof. Dr. Faragó Sándor intézetigazgató egyetemi tanár

Munkatársak: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens, Dr. László Richárd egyetemi docens, Dr. Winkler Dániel egyetemi docens, Dr. Gál János egyetemi adjunktus, , Gosztonyi Lívia intézeti munkatárs, Kalmár Sándor intézeti munkatárs, 

 

Megbízó:Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

A munkában résztvevő: LAJTA-HANSÁG Zrt., Mosonmagyaróvár

 

 

Magyarország területének csaknem 70%-át mezei élőhelyek borítják. E területek — a pusztákat, illetve néhány célfajt (csoportot) kivéve — alig kutatottak a gerinces állatvilág vonatkozásában, pedig e fajcsoport szerepének tisztázása, egyszersmind védelme, valós ismeretek híján lehetetlen.

 

A kutatás tárgya: A mezei élőhelyek gerinces faunáját/közösségeit alapvetően meghatározó környezeti feltételek térbeni és időbeli változásának monitorozása. A fenntartható vadgazdálkodás (bölcs hasznosítás) hatásainak kimutatása a környezetre, szerepe a koegzisztens gerinces fajokra és közösségekre.

A kutatás célja: A gerinces közösségekre, illetve fajokra ható környezeti tényezők, illetve összefüggések keresése, hatásmechanizmusaik kimutatása. A gerinces közösségek (kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök) vizsgálata. A mezőgazdálkodási tevékenység hatásának elemzése a vadgazdálkodás által hasznosítható fajok (őz, mezei nyúl, fácán) körére. A kutatási területek jellegzetes élőhely-típusai (különös tekintettel az ún. „zöld folyosók”) szerepének megállapítása a gerinces populációk túlélésében. Adatgyűjtés az egyes populációk előfordulásáról, illetve az előforduló fajok védelmi helyzetének felmérése. Élőhelyfejlesztési, gazdálkodási módszerek gyakorlati tesztelése, hatásuk a biodiverzitás növekedésére, különös tekintettel az ökológiai szempontból kedvező szerkezetű erdősávok, fasorok, erdőfoltok telepítési javaslatainak összeállítására. A korszerű, a biodiverzitás növelésének, az ökológiai hálózat alapkövetelményeinek, valamint a tartamos apróvad-gazdálkodás igényeinek egyaránt megfelelő erdősáv-szerkezet kísérletes úton történő megállapítása.

A kutatás módszere: A mezei területek térstruktúrája tér-idő mintázatának vizsgálata GIS módszerekkel. A földhasználatot befolyásoló szocio-ökonómiai illetve ökológiai feltételek változásának indikálása. A termőhely (klíma, talaj) jellemzése, illetve változásának vizsgálata (talajvizsgálatok, meteorológiai állomás üzemeltetése). Vegetációtípusok horizontális és vertikális szerkezetének felmérése a szerkezeti jellemzők elemzésével, illetve térképezési módszerrel, hatásuk a fajokra és közösségekre. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer által javasolt, a herpetológiai, ornitológiai és mammalógiai gyakorlatban már jól bevált metodikák alkalmazhatók. Néhány kulcsfaj (indikátor faj) — túzok, fogoly, sordély, mezei pacsirta — illetve faunisztikai szempontból fontos fajok — kis őrgébics, kék vércse, ugartyúk, stb. — elterjedésének, élőhely választásának, dinamikájának vizsgálata. Az őz és a mezei nyúl esetében populációdinamika vizsgálatok végzése, valamint egyedi jelöléses élőhely használati és otthonterület vizsgálatok céljából.

 

Témacsoportok:

1. Mezei élőhelyek ökológiai adottságainak tér-idő mintázata

 

A kutatás tárgya: A mezei élőhelyek gerinces faunáját/közösségeit alapvetően meghatározó környezeti feltételek térbeni és időbeli változásának monitorozása.

 

A kutatás célja: A gerinces közösségekre, illetve fajokra ható környezeti tényezők, illetve összefüggések keresése, hatásmechanizmusaik kimutatása.

 

A kutatás módszere: A mezei területek térstruktúrája tér-idő mintázatának vizsgálata GIS módszerekkel. A földhasználatot befolyásoló szocio-ökonómiai illetve ökológiai feltételek változásának indikálása. A termőhely (klíma, talaj) jellemzése, illetve változásának vizsgálata (talajvizsgálatok, meteorológiai állomások üzemeltetése).

 

A LAJTA Project területén – a Lajta-Hanság Zrt., mint konzorciumi tag – folyamatos talajvizsgálatokat végeztet, aminek eredményeit rendelkezésünkre bocsátja. Ezek birtokában a talajviszonyok elemzése, a részletes, aktuális, tematikus talajtérképeket készíthetünk.

 

Kutatóállomásunk (Mosonszolnok-Irénmajor) kertjében 2005. július 1.-től működő automata mérőállomás folyamatosan, hibamentesen szolgáltatta az adatokat. Saját mérési helyünktől mintegy 7 km-re találhatóLajta-Hanság Zrt. mosonszolnoki csapadékmérő állomás adatai ugyancsak rendelkezésünkre állnak. Emellett az Országos Meteorológiai Szolgálat Mosonmagyaróváron működtetett másodosztályú állomásáról a léghőmérséklet adatokat, a napi minimumot, maximumot és radiációs minimumot vesszük számításba (OMSZ napi jelentéseiből gyűjtve). Folyamatosan feldolgoztuk a léghőmérséklet és csapadék adatokat, grafikusan megjelenítettük, illetőleg számítottuk a normálértékeket, azaz az eltérést a sokéves átlagtól.

 

Vegetációtípusok horizontális és vertikális szerkezetének felmérése a szerkezeti jellemzők elemzésével, illetve térképezési módszerrel.

 

A fentiek mellett a termesztéstechnológiai alapadatok rögzítése a Lajta-Hanság Zrt. táblatörzskönyveiből, illetve gazdálkodási naplóiból származnak. A technológiai folyamatok tér-idő mintázata, illetve az ezek alapján készült tematikus térképek jól mutatják a környezetterhelésben mutatkozó területi és időben eltéréseket, azaz az állatfajok számára alkalmas, vagy kevésbé alkalmas területrészeket. Megállapítjuk az alkalmazott kemikáliák típusát, hatásmechanizmusaikat értékeljük és veszélyességüket kalibráljuk.


2. Herpeto-faunisztikai vizsgálatok mezei élőhelyeken

 

Témacsoport felelős: Dr. Winkler Dániel egyetemi docens

 

 

 

A kutatás tárgya: Kétéltű- és hüllőfauna monitorozása

 

A kutatás célja: A mezei habitatok (különösképpen az erdősávok) a herpetofauna szempontjából alig kutatottak, ismereteink rendkívül hiányosak e téren. Ezeknek a sajátos habitatoknak, mint szaporodó- és táplálkozó-helyeknek, telelőterületeknek, valamint ökológiai zöldfolyosó-területeknek a szerepe vitathatatlan, s kiterjedésük miatt is tisztázandó.

 

A kutatás módszere: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer által javasolt metodika alapján kétéltűek esetében a teljes fajlista leltárba vételén túl a kvantitatív felmérés különböző módszerei (sáv menti mintavétel, terelőkerítés és vödörcsapda alkalmazása, szaporodó- és telelőhelyen végzett felmérés, lárvák kvantitatív mintavételezése) alkalmazhatók az említett élőhelyeken. Több hatékony módszer létezik a kétéltűek jelölésére is, így a jelölés-visszafogás segítségével a migráció is nyomon követhető. A hüllők esetében a faunisztikai vizsgálatokon túl kvantitatív felmérés is hatékonyan végezhető (kvadrát mintavétel, sáv menti mintavétel, élvefogó csapdák használata). A hüllők jelölésére szintén használható módszerek vannak.

 

A kutatás helyszíne: LAJTA-Project, MOSON-Project


3. Madár faunisztikai-, illetve közösségi ökológiai vizsgálat

 

Témacsoport felelős: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens

 

Munkatárs: Dr. Winkler Dániel egyetemi docens

 

 

 

A kutatás tárgya: fészkelő madárközösségek vizsgálata mezei élőhelyek fásszárú vegetációiban, illetve a környező mezőgazdasági területeken. (szántók, set-aside, rétek, gyepek). Néhány indikátor faj/fajcsoport, mint a nappali ragadozómadarak (Falconiformes, Accipitriformes), bagolyalakúak (Strigiformes), galambfélék (Columbidae), pacsirtafélék (Alaudidae), valamint a kiemelt fajok (túzok, ugartyúk, sordély) vizsgálata.

 

A kutatás célja: vegetáció-szerkezet és a madárközösségek összefüggéseinek megállapítása, ökológiai szempontból kedvező szerkezetű erdősávok, fasorok, erdőfoltok telepítési javaslatainak összeállítása. A pacsirtafélék, valamint a sordély indikátor-szerepének vizsgálatával hazánkban még nem foglalkoztak. Hasonlóan a galambfélék ökológiájának, táplálkozásökológiájának vizsgálata is új eredményeket hozhat.

 

A kutatás módszere: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer által javasolt, az ornitológiai gyakorlatban már jól bevált metodikák alkalmazhatók. Költési időszakban, az erdősávokban, fasorokban és erdőfoltokban térképezéses módszerrel állományfelmérés, a mezőgazdasági területeken fészkelő fajok esetében részben térképezéses módszer (fogoly, pacsirta-fajok), részben teljes állománybecslés (túzok) segítségével állományfelmérés. További cél az egyes fajok szezonális állományváltozásának nyomon követése.

 

A kutatás helyszíne: LAJTA-Project, MOSON-Project


4. Kisemlősök faunisztikai, illetve közösségi ökológiai vizsgálata

 

Témacsoport felelős: Dr. Kalmár Sándor intézeti munkatárs

 

 

 

A kutatás tárgya: A területeken élő kisemlősök faunisztikai értékelése, a populációk létszám dinamikai változásainak jellemzése, illetve az egyes fajok területen tanúsított élőhely preferenciájának megállapítása, különös tekintettel az erdősávok jelentőségére. A populációmértek becslése, a közösségek ökológiai jellemzése valamint az egyes habitatok jellemző fajösszetételeinek leírása.

 

A kutatás célja: Megállapítani a kutatási területek jellegzetes élőhely-típusainak (különös tekintettel az ún. „zöld folyosók”) szerepét a kisemlős populációk túlélésében. Adatokat gyűjteni az egyes populációk előfordulásáról, illetve felmérni az előforduló fajok védelmi helyzetét, szükség esetén javaslatot tenni a szükségszerű védelmi megoldásokra.

 

A kutatás módszere: Elevenfogó csapdázásos vizsgálat, CMR-technikát (fogás-jelölés-visszafogás) alkalmazva, a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer erre vonatkozó irányelvei alapján. A területek jellegzetes élőhelyein monitoring jelleggel működtetett facsapdák fogási adatait számítógépes adatbázis segítségével értékeljük.

 

A kutatás helyszíne: LAJTA-Project, MOSON-Project


5. Mezei nyúl és őz szerepe a mezei életközösségben

 

Témacsoport felelős: Dr. László Richárd egyetemi docens

 

Munkatársak: Dr. Gál János egyetemi adjunktus, Kocsis Márta PhD hallgató

 

 

 

A kutatás tárgya: A nagyobb testű mezei emlősök (mezei nyúl, őz) habitat használata évszakok és a táplálékkínálat függvényében. Az erdősávok szerepe a habitat használatban.

 

A kutatás célja: A habitat struktúra hatása a nagytestű mezei emlősfajok populációinak nagyságára.

 

A kutatás módszere: Dinamika vizsgálatok, egyedi jelöléses (őz) habitat használati vizsgálatok.

 

A kutatás helyszíne: LAJTA-Project, MOSON-Project


6. Vízivad monitoring működtetése

 

Témacsoport felelős: Prof. Dr. Faragó Sándor intézet-igazgató egyetemi tanár

 

Munkatársak: Gosztonyi Lívia intézeti munkatárs

 

A megfigyelési munkába egyetemi hallgatókat, doktoranduszokat, valamint a Nemzeti Park munkatársait vontuk be, összesen mintegy 15 főt.

 

A kutatás tárgya: Védett és vadászható vízivad fajok vonuló- és telelő állományainak monitoringja.

 

A kutatás célja: Tartamos vízivad-gazdálkodás feltételeinek megteremtése.

 

A kutatás módszere: Augusztus-március időszakában (9 hónap) a megfigyelések köre az alábbi taxonokra terjed ki: Búváralakúak (Gaviiformes), Vöcsökalakúak (Podicipediformes), Lúdalakúak (Anseriformes) minden fajára, továbbá a szárcsára (Fulica atra). a kárókatonára (Phalacrocorax carbo), a kis kárókatonára (Phalacrocorax pygmaeus), a szürke gémre (Ardea cinerea), a nagy kócsagra (Egretta alba), a daru (Grus grus) és a réti sasra (Haliaaetus albicilla) is, azaz összesen 51 faj. A munka eredményeként számszerűsíthető az új vizes élőhely elfoglalása, a vízivad fajok területfelosztása a Fertő-tó és az új, mintegy 400 ha-os vizes élőhely között.

 

A kutatás helyszíne: Kutatásainkat a Fertő-tó hagyományos monitoring területein (Fertő-tó Paprét, Fertő-tó Nyéki-szállás, Fertő-tó Borsodi-dűlő, Fertő-tó Madárvárta-öböl, Fertő-tó Homoki-öböl, Fertő-tó Fertőrákosi-öböl) kívül 2006-ban kiterjesztettük a Bősárkány községhatárban kialakított Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukcióra is.